Most olvasom, hogy az első 6 hónapban 984 egészségügyi dolgozó (köztük 542 orvos és 244 ápoló) kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt a szakhatóságtól. Ez 73-mal több orvos, mint tavaly, az ápolónők körében viszont csaknem kétszerese a tavalyinak (tavaly 6 hó alatt 469 orvos és 135 ápoló kapott kézhez hasonló igazolást).
Ez szerintem teljesen várható volt, és amíg - hála Papp Magoréknak - az orvosok elvándorlásával már szembesült a közvélemény - az ápolók elvándorlása szerintem sokakat váratlanul fog érni.
De miért is maradnának az ápolónők? A fizetésük megalázó, az emelés ezen csak kissé enyhít, a hosszabb távú perspektíváik - már csak az ország állapota miatt is - rosszak. Az ápolás feltételei egy csomó kórházban rosszak, alapvető segédeszközök hiányoznak. A betegek állapotával kapcsolatos legalapvetőbb, de kellemetlen kérdésekkel (pl. sok helyen az ágyhoz kötött betegnek napi 1 pelenkát tud biztosítani a kórház, nincs elég lepedő, van, ahol télen hiányzik a paplan) gyakran az ápolók szembesülnek, akik még annyira sem tehetnek erről, mint az orvosok. A betegek és hozzátartozók ijedtek, frusztráltak, ezt - okkal vagy ok nélkül - könnyebb az ápolókon levezetni, mint az orvosokon (akiket ugye nehezebb elérni).
Oké, hogy van, ahol üldögélnek az ápolók, van, ahol bunkók, de szerintem nem kellene azt hinni, hogy csak ők a hibásak. Ha háromszor ekkora lenne a fizetés, tódulnának a fiatalok, lehetne közülük válogatni, el lehetne küldeni az alkalmatlanokat, nem kellene a még meglévőknek 2-3 mellékállást is vállalni a megélhetéshez. Ha el lehetne érni, hogy annyi ápoló legyen, amennyi emberi terheléssel el tudja végezni a munkát (Dániában konkrétan 8x annyi ápolónő volt egy akkora osztályon, mint a mienk), akkor könnyebb lenne kedvesnek és türelmesnek lenni, emiatt több lenne a sikerélmény, ami segítene a kiégés ellen.
Ha pedig nem sikerül változtatni, és marad minden a régiben, akkor az lesz, ami nálunk már látszik is. Tíz éve nincs olyan fiatal ápolónő, aki meg tudna maradni az osztályon, a dolgozók többsége nyugdíj körüli (vagy akár nyugdíj mellett dolgozik), a többségük elhízott, ízületi bántalmakkal küzd, feltehetően hipertóniás. Eljön a nap, amikor nem fogják tovább bírni, és akkor majd szépen bezárhatjuk az osztályt.