Sokszor kapom azon magam, hogy valami nekem fontos számot dúdolgatok, és közben azon gondolkodom, hogy ezt aztán tényleg le kellene játszani a temetésemen. Nem mintha azt hinném, hogy akkor az lesz a legfontosabb, hogy a fülembe húzassam - hanem azért, mert ezzel lehetne üzenni mindazoknak, akik fontosak nekem (feltéve, ha akkor még életben vannak, és el is jönnek a temetésemre). Ahogy telik az idő, ahogy egyre érzelemgazdagabb (érzelgősebb) leszek, egy kis slágergyűjteményre való már összegyűlt.
Most viszont, hogy különösen intenzív időszakot élek, az jutott eszembe, hogy miért kellene addig várni. Miért ne lehetne már most megosztani mindazt, ami fontos, mindazokkal, akik fontosak? Nem feltétlen zenéből lesz több, és nem feltétlen itt a blogon fog zajlani a történet (hiszen a célszemélyek egy része nem is tudja, mi az a blog), de legalább megpróbálom.