Az egy dolog, hogy emelik majd egyszer a fizetésünket (ezzel kapcsolatban még fogok örömködni), de ez önmagában nem fogja megoldani az egészségügy gondjait.Ahhoz, túl a további fizetésemelésen (amit a háziorvosokra, nem közvetlenül a betegellátásban dolgozókra (pl. orvosírnok, titkárnő) is ki kellene terjeszteni) egy csomó más dolgot is meg kellene lépni.
Nekem személyesen most a legnagyobb bajom a munka szervezetlenségével van. Az orvosi munka megkíván egyfajta összpontosítást, ennek alapfeltétele lenne a relatíve nyugodt munkavégzés. Ehhez képest egy átlagos orvos (=én) munkanapja úgy néz ki, hogy van 20-30 telefon (de olyan nap is, hogy 80), bárki bármikor megállíthat a folyosón (beteg, hozzátartozó, fiatal kolléga, újságárus), egyre többen keresnek email-en, és egyáltalán is: bárki, bármikor, bármivel beléphet az ajtón. A portások fabatkát sem érnek, a betegfelvételen válogatás nélkül nyomják át a mobilomra a telefonokat, stb. Ami teljesen természetes egy bankban vagy a postán, hogy húzok egy sorszámot, és amíg sorra nem kerülök, nem tartom fel az ügyintézőt, az az egészségügyben ismeretlen magatartás. Értem én, hogy mindenkinek a saját egészsége a legfontosabb, de ha valakit tízszer zavarnak meg egy betegvizsgálat alatt, az nagyobb eséllyel fog hibázni, és ennek a beteg látja a kárát.
Hörr.
A cím egyébként innen van: