A rezidens orvosok köszönettel tartoznak Dzsudzsák Balázsnak, hogy a Macskahalacska, vagy milyen nevű klubhoz szerződik, és ezzel rövid időre kiszorította a hírekből a magyar egészségügyet. Köszönettel tartoznak azért is, mert az a gyűlölet meg nem értés, ami a társadalom jelentős részétől feléjük irányult, most Dzsudzsákra zúdul. A heves reakciók oka egyébként ugyanaz: Dzsudzsák és a rezidensek nem átallják a saját boldogulásukat keresni, ahelyett, hogy a Társadalom Elvárásainak próbálnának megfelelni. Vannak persze különbségek, a rezidenseket nem utálják / irigylik annyian Zimány Linda miatt, hogy mást ne mondjak.
Dzsudzsák és a rezidensek negatív megítélését szerintem ugyanaz a mentalitás motiválja. Ezt a mentalitást röviden irigységnek, hangulatfestően "dögöljön meg a szomszéd tehene is" mentalitásnak lehetne nevezni. Lényeges jellemzője, hogy érzelmek alapján születik meg a döntés, melyhez aztán foggal-körömmel ragaszkodnak. Így hiába írta meg Dzsudzsákról Gazda Albert, hogy jó döntést hozott, hiába írták meg máshol, hogy az orosz bajnokság a hetedik legerősebb Európában (a magyar vajon hanyadik lehet?), Dzsudzsákot ettől még éppúgy fikázni fogják, mint ahogy a mai napig szőröstalpúzzák a románokat, vagy épp az erdélyi magyarokat egyesek.
A rezidensek bejelentése óta (ti. hogy januárban beadják a felmondásukat) hasonlóan érzelmileg túlfűtött, és többségében negatív véleményeket hallunk. Pedig a rezidensek mondandójának lényeges eleme, hogy a magyar eü. a felmondásuktól függetlenül is az összeomlás felé halad. Jelenleg is naponta 3 magyar orvos hagyja itt az országot. Ezt a folyamatot kívánják a rezidensek megállítani, persze olyan megoldást keresve, ami nekik is megfelelő. Az elvándorlást a megszólalók szerint elsősorban, de nem kizárólag az orvosok (anyagi) "megbecsültsége" magyarázza, de munkaszervezési és általános életminőségi szempontjaik is vannak.
Más adatok szerint az orvosok elvándorlása nem gyorsult fel ebben az évben, tehát a rezidenseknek nincs igazuk, az egészségügy köszöni, de elvan még egy ideig.
Nyilván nem könnyű eldönteni, kinek van igaza. Nem minden adathoz férünk hozzá, és ki-ki a saját szájíze szerint értékeli az adatokat (ez utóbbi régi magyar sajtósbetegség, de ezt hagyjuk).
Mindenesetre pár elgondolkodtató dolog ezen a héten is történt.
Az egyik egy hír volt: Teljes munkaidős, tudományos minősítéssel rendelkező vagy azt megszerezni kívánó gyakorlott belgyógyász-nefrológus szakorvost keres a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika. Ezt szokatlan módon a Medical Online hírei közt láttam, nyilván gyorsabban kellene az ember, mint ahogy Expressz-hirdetéssel várható. Tekintve, hogy a műveseellátást privatizálták, valószínű, hogy a fizetés meghaladja a közalkalmazottit, ezért érdekes, hogy így kell embert keresni.
A másik hír saját gyűjtés. Saját szakmám SOTE-s professzorát kérdeztem nemrég, hogy mi a helyzet a rezidensi állásokkal. A válasz meghökkentő volt: két hely is van, és ezekre eddig pontosan nulla (!) kolléga jelentkezett. Egyetemi klinikákon eddig túlkínálat volt jelentkezőkből, ez a hír nyilván arról szól, hogy a végzősök tekintélyes része máshol képzeli el a jövőt.
Az is érdekes, hogy míg Szegeden idén 150-en fognak végezni, a régióban 198 rezidensre lenne szükség, tehát ha minden végzős ott helyezkedne el, akkor is minden 4. hely üresen maradna, ha máshonnan nem jönnek rezidensek.
Országos szinten egyébként tavaly többen mentek el, mint ahányan elvégezték az orvosit, tehát az orvosok létszáma akkor is csökkent, ha a halálozásokat be sem számítjuk. Márpedig a már egy ideje praktizáló, a rendszerbe beépült és/vagy egyéb okból nem mobilis orvosokra sem lehet korlátlan ideig számítani, mert egy cikk szerint az orvosok várható élettartama hat évvel marad el az országostól. Ebben a sok stressznek, a rossz munkakörülményeknek, a megélhetésért folytatott hajszának komoly szerepe lehet.
Szóval, ha belátható időn belül nem változik a helyzet, akkor a rezidensek tömeges felmondása nélkül is összedől a rendszer, csak nem olyan lassan. De addig is, a csökkenő orvoslétszám miatt egyre növekvő terhelés nyilván egyre több hibát fog okozni, egyre több lesz az elégedetlen beteg (akik többsége ma is nyugati szintű ellátást vár az - átlagbefizetések alapján - kelet-európai járulékáért).
És hogy miért írok már megint erről? Mert tegnap szembesültem azzal, hogy az osztályon nincs egyetlen működő vérnyomásmérő sem, és remény sincs rá, hogy kapjunk. Meg tegnap hallottam, hogy egy fideszes képviselő szerint aki letétbe helyezi a felmondását, tegye mellé a diplomáját is.