Túl azon, hogy kedvünkre anyázhatunk/anyázhatnak, az a jó a blogolásban, hogy az ember új ismerősökre, talán barátokra is találhat, új nézőpontokat ismerhet meg, rengeteg új és érdekes dologgal találkozhat. Hogy mást ne mondjak, a blogok nélkül nem tudnám, mi töri meg a csendet, hogyan lehet fénymarhaság-generátort készíteni (ezzel már valami fixációm van, legalább harmadszor linkelem be), milyen érzés magyar orvosként Svédországban, mit gondol másként egy lány 3 és 26 évesen, nem tudnám, milyen egy tanévnyitó a falleológiai tanszéken, nem támadt volna kedvem Niffeneggert olvasni, nem ismerhettem volna meg, ha későn is, nagyszerű hegymászót és nagyszerű embert... És - ez már IRL hatás - szegényebb lennék pl. ezzel:
És persze a blogolás jobb alakot/nagyobb bicepszet csinál, tisztán tartja a fogakat, a leheletünk pedig üde és friss lesz... Úgyhogy köszönet a bloggereknek.